Loading...
Itt van most:  Home  >  UTAZÁS  >  Tippek és tanácsok utazáshoz  >  Aktuális cikk

Látnivalók Tiszaalpáron: újjáéledt a Nagy-tó és ismét látogatható a rekonstruált Árpád-kori falu

Szerző   /  2017-10-11  

Nagy területű, nyílt vízfelszínnel és költőszigettel éled újjá a tiszaalpári Nagy-tó, emellett újra látogatható a település Árpád-kori falurekonstrukciója.



A Nagy-tó madártani szempontból az egyik leggazdagabb élőhely a nyílt ártéren. Évente több száz pár madárnak – nagykócsagnak, vörösgémnek, bakcsónak, kanalas gémnek – ad otthont, de oda járnak élelemért a környéken költő rétisasok is. A tó a vonulási időszakban is fontos táplálkozó- és pihenőhely – mondta el Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.

A tiszaalpári Nagy-tó revitalizációját a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága 358 millió forintból valósította meg a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében elnyert pályázatnak köszönhetően – tette hozzá.


Skanzen – Tiszaalpár – 2017-3-30

Az igazgató emlékeztetett arra, hogy a Nagy-tó egy csatorna révén egykor összeköttetésben volt a szomszédos tiszaalpári Holt-Tiszával. A terület feliszapolódása miatt azonban egy idő után megszűnt a szabályozott vízáteresztés lehetősége. A tavat a jó vízellátású években is gyakran fenyegette a kiszáradás, vize rendszeresen túlmelegedett, ami a halak pusztulását okozta. A mederben felhalmozódott jelentős mennyiségű szerves üledék miatt az utóbbi időben inkább egy sekély vizű mocsár volt, mint nagy tó.

Hozzátette: a fejlesztés eredményeként mozaikos élőhely jött létre héthektáros nyílt vízfelülettel, ahol mindig tartani lehet a minimum egyméteres vízmélységet. Ez nem csak táplálkozó helyet biztosít az itt élő madarak számára, de kedvező élőhelyet nyújt az árvizek levonulását követően a tóban rekedt halaknak is.

A mederből kikotort szerves anyagból kialakítottak egy kéthektáros költőszigetet, amelyen növényesítés után sirályok százai mellett a gémfélék is kedvező feltételeket találnak majd a költéshez.

A projekt részeként felújították továbbá a tavat és a holtágat összekötő csatornát, illetve a kettőt elválasztó zsilipet, ezzel oldva meg a víz szabályozható mozgását. A Nagy-tó melletti egykori tőzegbányatóból több száz gumiabroncsot hordtak ki, valamint kapcsolatot teremtettek közte és a Nagy-tó között egy csatornával és áteresszel, ahol nemcsak a víz, de a halak is átjárhatnak.

Ugró Sándor beszélt arról is, hogy Tiszaalpár és térsége a bronzkor időszakától bizonyítottan lakott volt. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2000-ben épített Árpád-kori falurekonstrukciójának állapota az évek során nagyon leromlott, szükségessé vált a felújítása és a terület újrarendezése. Az apró skanzen a környéken folyó ásatások során előkerült településszerkezetet jeleníti meg, az eredetihez képest kissé zsúfolt formában, hiszen a valóságban egy falu 4-6 hektáron terült el.

A Lisztes János és az Errejó Kft. tervei alapján felépített falurészletben megtekinthetőek a korabeli mindennapi élet és az állattartás építményei: a félig földbe mélyített veremház a maga egyszerű berendezésével, a külső kemence, a vesszőfonatos karámok, a vesszőbéléses kút és a gabonatároló vermek.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának saját forrásból megvalósított felújítása során nemcsak ezek épültek újjá, de kültéri bútorzattal kiegészítve a jövőben interaktív bemutatók tartására is lehetőség nyílik.

Most felfedezett fosszília döntötte meg az eddigi teóriát, miszerint mikor is válhattak valójában röpképessé a madarak
A sajtótájékoztató végén Tiszaalpár önkormányzata és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága együttműködési megállapodást kötött a skanzen közös üzemeltetéséről, a fenntartási és karbantartási feladatok ellátásáról.


  • Hirdetés

Ez is érdekelheti...

A közeljövőben megkezdődik a cserkeszőlői Szinyei Merse-kastély felújítása

Tovább olvasom →